Kockaházasok

Terasz és strand a javából

Helló Világ!

Legutóbbi bejegyzésünk óta a várva-várt hatalmas lépésünk sikeresen “befejeződött”, azaz szilárdul pár hétig 🙂

De ne szaladjunk ennyire előre… Férj és Após összesen bő 3 hetet töltött azzal, hogy a leendő teraszunk betöltése megvalósulhasson. Eltűnt a szemünk elől a két hatalmas sittkupac, és még ez sem volt elég – szerencsére – a hátsó kupacból is eltűnt a fele törmelék. Ezután baráti segítséggel döngölés következett. Majd újra töltés és döngölés, amit már Após végzett. (1. hajtotta a kalandvágy, 2. a baráti segítség nem ért rá 🙂

Előző este feltették a zsalukat, a lépcső is készen volt már az utcafront felől nézve, így a maradék anyagból Férj “betonozott” nekem pár kaspót is. A másik két lépcső folyamatban van. Minek is lépcső, a kutyák megtanultak “felrepülni” 😀

Utána a jól megszokott sorrend, vízzáró fólia és vasháló került a beton alá. A fiúk -Férj, Após és Sógor – röpke 7 óra alatt végeztek is a teljes betonozással. Addig persze én – kis családi unszolásra – csülkös babgulyást és sajtos pogácsát gyártottam egész álló délelőtt, majd desszertnek Tiramisut. Karácsony óta először most ültünk mi hatan egy asztalhoz, legalábbis nálunk. Aztán a friss betont naná, hogy megáztatta az eső, ahogy az elmúlt 3 betonozásunk alatt minden egyes alkalommal. Úgy látszik, ez nekünk nem megy máshogy 😀

Persze napokban mérve ezek a 3 hét alatt valósultak meg, mióta utoljára jelentkeztem. Tehát a terasz kész van – már ami az építési szakaszt illeti – a burkolás még várat magára, de már ez is hatalmas boldogság nekünk. 

De történt más fontos dolog is, megnyitottuk a saját házi strandunkat 😀

Ennek előzményeként annyit, hogy a birsalmafa eléggé útban volt nekem már a kezdetektől. Az egy dolog, hogy nagyon öreg volt, de a termése is betegen hullott le, ami már a nagyobb gondot jelentett. A medence-terveinket pedig egészen beárnyékolta volna, így mennie kellett.

Az úgy történt, hogy tavaly óta rágom a Férj fülét, hogy medencét szeretnék. Egy hatalmas akciónak köszönhetően, most a tavalyi ár feléért jutottunk hozzá egy 3,05 m átmérőjű medencéhez, vízforgatóval együtt. Elég sok a hármas mostanában nálunk 😀

Ha emlékeztek még a rámpás fa teraszunkra, ahogy én hívom: színpad, akkor tudjátok, hogy már a szétbontása napján elhatároztam, hogy valamit fogunk kezdeni vele. Fém szerkezet, lekezelt pár éves fadeszkákkal, nem akartam veszni hagyni. Mivel ez #sparcobeagle kedvenc napozóhelye volt, ezért óvatosan fogtunk hozzá. Após levágta a lábakat egyformára, kiszintezte éppen annyira, hogy a napimádó kiskutyánk beférjen alá, majd hozzáhegesztette a rámpa részt is, így megkaptuk a tökéletesen egyenes terepet a medence számára. Bevallom, néha jó a gyűjtögető szemlélet – ebben az esetben legalábbis – Após nem dobta ki a régi padlószőnyeget, ami ment a medence alá, hogy a deszkák véletlenül se sértsék fel az alját.

Aztán az egyik reggel munkába menet, megláttunk egy útszéli árust, aki szép nádkerítéseket árult. Nézelődtem már előtte, tisztában voltam az árakkal, így nagyon örültem, mikor a bolti ár feléért hazajött velünk 12 méter nádszövet. Ha egy évig bírja, már akkor is megérte. Főleg, hogy a szomszéd néni telke keresztben fekszik…

Ezután már csak élveznünk kellett a hideg és kristálytiszta kútvíz adta újabb előnyt, és a 3650 literes medence meg is telt! Algaölő kombi tablettát is vett Férj, már csak takaróponyvát kell beszereznünk. Tiszta magyar beach hangulat.

Megjegyzésként annyit, hogy nem akartuk a medence helyét véglegesre pl. betonozni, mert jövőre fel szeretnénk tölteni földdel az udvart, mert most kissé lejt. Akkor majd füvesítünk is, ismét újabb tervek a fejemben…

Tehát a harmadik hét végére elég boldog lett mindenki és még levendulaszüreten is jártam, fokozva ezt!

Közben szert tettem két márkás lámpára, amire már régóta vadászok, a hölgy stílusváltás miatt adta el nekem a bolti ár negyedéért. Férj fel is tette, be is kötötte – életében először – a másik marad tartaléknak, oda LED-es reflektort szeretnénk. Végre ezt a kapcsolót is tudjuk használni 😀

Az eperszezon is lassan lecseng, közeleg a betakarítások ideje, így cukormentes lekvárokat főztem, valamint az első 1,2 kg borsót is sikerült eltettem. 

Aztán már kicsit “otthonosítanom” kellett a teraszt, ami még így a nyers betonnal is gyönyörű. Tehát kihordtam a szúnyogriasztó növényeimet, terítőt tettem az asztalra, majd a lampiont -amihez nem adtak használati utasítást – is összeszereltem, kezdésnek ennyi. Majd Férj még aznap meglepett egy mágneses szúnyoghálóval, eddig a kutyáknak is nagyon tetszik, pontosabban még nem mernek hozzáérni.

Egész más lett így az összkép, igaz? 

Folytatjuk tovább, mert a Ház továbbra is megérdemli…

Ha szeretnétek további képeket látni egy-egy bejegyzésünk között, lájkoljatok és kövessetek minket Facebookon – Kockaházasok Blog –  és Instagramon – Kockahazasok1 – néven. Tartsatok velünk akkor is!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!