Nyílnak a terek, avagy a falbontó hadművelet ( 2. rész )

• piciKe
• 2016. március 8. kedd

Helló Világ! Kimerítő hétvége áll mögöttünk, sok-sok bontással 🙂 De már látjuk a fényt a falak mögött…De kezdjük az elején. A hetünket egy kis linóleum bontással kezdtük, ami alatt a “szépséges” metlaki volt. Egyáltalán nem ment könnyen, ugyanis bombabiztosan le volt ragasztva. Kis 2×2-es darabokban először fel kellett vagdosnunk flexel, aztán felfeszíteni feszítővassal és ha ez után is egyben maradtak a rétegek, akkor arrébb vonszolni az egészet. A nappali részig jutottunk, alatta beton szerű dolgot találtunk, piros pont a háznak 🙂

A jelenlegi konyha rész következett, a művelet bonyolódott a két réteg linóleum miatt, ez is duplán ragasztva… Aki netalántán linóleum lerakására vetemedik, az kétszer vagy százszor is gondolja meg a dolgot…nem ragoznám. Itt tapasztaltuk meg azt is, hogy a metlaki nem csak szép szabályos kockákban jöhet fel, hanem bizony pici darabokban is. Tehát ez a művelet még befejezésre vár, 1:0 a kő javára. 

Aztán szombaton elértünk a számomra legjobban várt részhez, amikor a konyha fala (ami a fürdő egyik fala is ) végleg lebontásra került. Potyogtak a csempék, egészben maradtak a téglák, így a női szakasz ismét téglapucoló tudását csillogtathatta meg 🙂 

Kaptunk egy fal nélküli fürdőszobát. Öröm volt. Eljött a vasárnap is, hatalmas izomlázzal ugyan,de a pár órásra tervezett bontásból ismét egész napos ottlét lett. Délelőtt leszerelésre kerültek a  radiátorok és csöveik, ez a miniprojekt teljesen befejezett, pipa és boldogság.

Délután a fürdő hátsó fala következett, emögött ugye a kicsi szoba van, nagy ablakkal, ami az utcafrontra néz. Ezt vártam a legjobban, hogy végre egyben lássam ezt a 12 méteres teret is. Később itt kap helyet a fürdő és külön a WC, magasan – a mostaninál hosszabb – fektetett ablakokkal. Kilátni ugyan majd nem lehet, de a fény és hogy ne “mozizzon” a nép, fontosabb szempont volt számunkra. A mostani fürdő harmadik fala ( ami a spájz fala is ) még áll a helyén, ez az utolsó miniprojekt a rombolási szakaszban. 😉

Igyekszünk erre sort keríteni a héten, aztán kezdődhetnek a vad telefonálgatások a mestereknek, a ki?mikor? ér rá nevű idegőrlő játékban. Fura leírni és belegondolni, de építő szakaszba lépünk pár héten belül.

Ez a végszó ház időszámításának 37. napján – rohamtempóban haladva – hálát adva a családnak a sok segítségért és annak a  2500 látogatónak, akikkel megoszthatom a Kockaházasok történetét. Beköltözésig hátra van:  5 hónap és 8 nap. Mondtam, hogy menni fog? Nincs más opció. 😉