Helló Világ! Szeptember utolsó hétvégéje nem szűkölködött a kihívásokban, mindenki a Házra összpontosított. És még az időjárás is mellettünk állt, az előrejelzések szerint így marad ez októberben is.
Álmodoztam a fehér metró csempéről, Férj a képek alapján hajlott rá, majd amikor konkrét két lelőhelyet ajánlottam neki a városban, este munka után a kocsiban vártak a szépségek 🙂 Köszönet érte a terrakottafurdoszoba.hu-nak.
De nem csak ez volt a meglepim, a fogantyúk is a kocsiban voltak a maguk 210 centijükkel, amit az asztalos majd a kívánságaink alapján a helyszínen fog méretre vágni. Ezt az ER-FA biztosította.
És ha már Mesterünket szóba hoztam, ha ügyesek leszünk és Férj kifesti a konyhát, Após pedig lerakja a járólapot, akkor nagyon-nagyon hamarosan csoda költözik a konyhámba. Vagyis a bútor, amire oly régóta várok/várunk! Asztalosunk tegnap elvitte a konyhai gépeink pontos méreteit ábrázoló rajzokat is. Ehhez persze ki kellett bontanunk minden nagy gépet, ez volt az első alkalom, hogy láthattuk őket. Nem kell mondanom, hogy fülig ért a szánk… Ha bent lesz a bútor, terveink szerint hermetikusan lezárjuk a konyhát az átjárónál, és felkészülünk a további csiszolás áradatra az étkező-nappaliban illetve a szobákban.
Villanyszerelőnk is jelentkezett, meg is érkezett, valami piros műanyag karikákat rakott a kapcsolók és a konnektorok köré és bekötötte a mennyezeti LED-lámpáinkat is a fürdőszobában és a konyhában is. Ezután a fiúk becsavarozták őket a helyükre.
Férj glettelés-csiszolás után végre fest! A Kislakásban is időről-időre rá bíztam ezt a feladatot, van benne már gyakorlata. Ha a glettelés után azt mondtam, hogy fehér közeli az összkép, most kijelenthetem, hogy vakítóan fehér lett a konyha! Köszönet érte Csabinak is! #sparcobeagle ismét felügyelt minket 🙂
Volt még a hétvégén pár projektünk, ami sürgősen megoldás után kiáltott. Ismét piramis játék szerű 🙂
Reggel egy gyorsnak nem nevezhető ablakpucolással kezdtem a napom, háromszor-kívül-belül áttöröltem, portalanítottam, mind a 16 üveges felületet. Tudom, hogy a szigeteléssel még úgyis összemaszatolják és bent is keletkezik még por bőven, de nem bírtam már tovább.
Szigetelő mestereink jövőhét közepére ígérték magukat, ehhez viszont el kellett bontanunk a szép sárga hullámtetőt és a rámpát is. Nehezítésképpen darázsfészkekről nem volt szó, de sikerült 🙂 Tudtuk, hogy a fém szerkezet lejön egyben, Após el is flexelte, a hullámok is egyben maradtak, a rámpa két végét elvágták, ezek a kertben fognak pihenni jövő tavaszig. Az emelvény egyenes, középső része viszont megmaradt, remek lehetőségek vannak benne… A lépcsővel is megbékéltünk egyelőre. Mert az tény, hogy jó, hogy van. Aztán a terasz terveinkkel majd úgyis bebetonozódik. Egész mást mutat így az összkép…Imádom 🙂
Ebéd után pihenésképpen a fiúk kiástak egy kicsit a konyha alapja mellől, hogy majd a lábazat is megkaphassa a szigetelést. Én pedig bevonultam a hálóba, ráültem 3 csemperagasztós zsákra és eltördeltem 400 darab fugakeresztet T-be, ezzel is hasznossá téve magam 🙂 Após a napokban le szeretné rakni a konyhai járólapokat, tegnap próbát is tartottunk.
És nem mintha nem lettünk volna eléggé fáradtak, a fiúk még behozták az összes beltéri ajtót is, egyre otthonosabb, nem? A szerszámoktól és a kosztól eltekintve…
Haladunk, szeretem, élvezem, de iszonyúan várom már a végét. Tegnap az utolsó gipszkarton is felkerült a Házba. Igaz, a kazánházba még kelleni fog pár, de ez is győzelem 🙂
Újabb eseménydús hét vár ránk! Tartsatok velünk!
Kommentek