A vitorlák

Helló Világ! Ismét eltelt egy hónap és én nagyjából észre sem vettem. Új munkahelyem van, ahonnan igaz, hogy előbb hazaérek, de a napi feladatok így nyáron csak sokasodtak. Gondolok itt a kert locsolására, a kutyákkal való esti tennivalókra, na meg a főzés-mosás-vasalás háromszögre… A takarítás a hétvégére szorult, az edzések, a boltba járások és a családi vacsorák mellett ez nem is csoda. Na, de a lényeg, hogy mindig változik valami nálunk és én nagyon imádom ezt 🙂

Vagyis valami azért mégsem változott, ez pedig a terasz imádata! Az estéinket rendszeresen itt töltjük, itt vacsorázunk, olvasunk és beszélgetünk, valamint már szinte rituálévá vált a vasárnapi közös reggelink 🙂

Szóval ott hagytam abba, hogy lefestettük a lábazatot, a geotextilt leraktuk az ablak alatti kiskertem alá – ahol jelentem azóta nem nőtt gaz – új értelmet adva annak a kicsinyke területnek, amit azóta már szeretek. Sparcobeagle-lel nehezebb volt megértetni, hogy ez nekem fontos, így az elkészült állapothoz képest pár módosítást kellett eszközölnünk. Vagyis pár terméskövet a megfelelő helyre lerakva már nincs is kedve az én kicsi kutyámnak odafeküdni… legalábbis nagyon remélem.

A bazsalikomot is megmentettem a kertből, egy régi cserép kaspóban kapott helyet és menekült meg a gaz elől. Férj már egyik nap fűnyíróval ment végig a kerten, jelenleg csak a répa, a paradicsom és a paprikák helye van megkapálva, a többit füves területté nyilvánítottuk 😀 Egyszerűen időhiány is, meg nem szeretem rész is, így úgy döntöttünk, ezen a nyáron élményeket gyűjtünk, nem pedig robotolunk úgy, ahogy azt tavaly tettük. És láss csodát, a répa a gaz között is répa lett!

Így az élményszerzésekre, a szépítésre koncentrálva jött az ötlet a terasz csinosabbá tételére , aminek az első lépése a megfelelő árnyékoló megtalálása volt. Sűrűn megkapom a kérdést, hogy miért nem szeretnék fedett teraszt, így röviden: a lambériás megoldást ódivatúnak találom, a zárt rész nekem összenyomja a teret, nem szellős, ha polikarbonát tetőt rakunk, az évek múlva nemhogy fehér nem lesz, de inkább sárga és koszos hatású, a fejemben lévő koncepcióval nem fér össze és imádom nézni a diófa lombjait 🙂 Ezen az elven elindulva néztünk napvitorlákat, ami eddig nagyon jó döntésnek bizonyult. Ugyanis ebbe a nyárba nem fér bele a pergola megépítése, így ideiglenesen anélkül két deszkához erősített és összeforgatott napvitorlával oldottuk meg az árnyékolást. És amikor én ezt kigondoltam, épp akciós és épp szürke volt a Jyskben, így Férjnek sem volt több kérdése 😀 A rögzítést két hintákhoz is használt kampóval oldottuk meg.

A terasz lapozását még mindig toljuk, mert ha nem megy lejjebb a hőmérséklet, sokkal nagyobb esély van a ragasztó leválására, amit meg nagyon nem szeretnénk… nem minta rá is érne valaki egy ilyen műveletre 😀

Aztán a diabetikus eperlekvárok mellé elkészítettem a sárgabarackokat is, így az edző Férj is boldog, az IR-es is boldog, azt hiszem még a lekvárok is, hogy a kamraszekrényem mélyére kerülhettek 😀

Ebben a szép júliusi hónapban történt még, hogy Férj legénybúcsún járt, a két kutya így engem keltett fel reggel 6-kor, így 7 órára már mindenki tele pocakkal feküdt a teraszon…

Pepcoban is jártam és épp a KonMaris öröm elvet követve megszereztem a 3 hónapja kinézett szőnyeget is! Rápihentem egy kicsit, csak hogy biztos legyek a dolgomban. Kicsit fura a szívószálakhoz hasonló tapintása, de – már elárulhatom – az előszoba dísze lett.

Levendulával töltött zsákjaim is készen lettek – hála Anyósnak – így a maguk egyszerűségében lettek megtöltve.

A konyhában is eszközöltem némi változást, KonMari óta minimalizáltam a dolgaimat, igyekszem mindent állítva dobozolni – megjegyzem azóta tényleg még katonásabb a rend – most pedig a fiókok kaptak csúszásvédőt, természetesen azt is az Ikeából 😉

Férj szabadságát tölti a hetekben, így adtam neki pár feladatot, bízva abban, hogy majd csak a helyére kerül minden 😉 Addig is élményekben gazdag nyarat kívánok Nektek!

Így kezdtük és itt tartunk most…

Ha szeretnétek további képeket látni egy-egy bejegyzésünk között, lájkoljatok és kövessetek minket Facebookon – Kockaházasok Blog –  és Instagramon – Kockahazasok1 – néven. Tartsatok velünk akkor is!