Helló Világ!
Most, hogy még mindig tart a tél, nyilván nem lehet kint nagy dolgokról beszámolni, és nem akartam csak azért írni, hogy legyen egy újabb poszt. Inkább kivártam, hogy változatos tartalommal tudjak jelentkezni.
Egy jól megtervezett Házban, ahol mindennek jó helyet találtunk, csak a dekorációkkal játszhatunk. Persze nekem is vannak vágyaim, egy-két “régi” nem megfelelő minőségű szekrényt és komódot lecserélni, de ezt is szépen fokozatosan tesszük. KonMari óta tényleg jobban érzem magam, betartom a szabályokat, nem kell rettegnem, ha valaki kihúzza a konyha- vagy a ruhásszekrényt, bár előtte sem voltam az a rendetlen fajta… A fél évenkénti felülvizsgálás nekem teljesen bevált, nagyon kis mennyiségű tárgy kerül ki ilyenkor, amit fél évvel korábban még hasznosnak gondoltam, de már nem az, nincs bűntudatom.
Karácsony után az első változás, a két kutya portré megfelelő helyének kitalálása volt. Olyan helyre raktuk, hogy amikor hazaérünk, egyből legyen rálátásunk.
Aki régóta követ, az tudja, hogy a hálónkban van csak szín – nem szerintem, mert nekem a fehér és a szürke is az – de aki látta, az egy megnyugtató, dió-bézs helyen találta magát. Az ággyal viszont voltak problémáink. Még az Ikea-imádatom előtt vettük, azaz 7 éve, egy bútorboltban. Azonban hamar kiderült, hogy elég silány minőséget képvisel az ágyráccsal együtt. Hiába van hozzá szuper matracunk, nem volt az igazi. Itt kezdődött a “jóárosítási” törekvésem, és alig egy hét alatt, elment a régi – még a lakásban használt – fürdőszoba bútor a leendő gyerekszobából, a hálóból a régi komód és az ágy is.
Persze a havi Ikea akciók megtekintése után – stílusosan, megtervezve – nagy kedvezménnyel sikerült beszerezni a gyönyörű, ám mégis egyszerű Malm komódot a hozzá tartozó ággyal és ágyráccsal együtt. Mekkora változás egy kis fehértől! Szeretnénk még elkövetni egy kis hack-et, de így is teljesen elfogadható. Szóval maradt a színben kicsit elütő ágyneműtartó, ezen még dolgozni fogunk. És még mindig keresem a megfelelő ágytakarót…
Aztán egy szerencsés véletlen folytán a dolgozószobában is változtatni tudtunk, Anyós megvarrta a függönyt – ami eddig nem volt – és megszereztem egy asztalt, amit egy évet használtak, remek állapotban, negyed áron. Így végre a régi kék ment a Háztól. Nekem remek érzés, hogy a padlóval megegyező színben ellensúlyozza Férj fekete-barna asztalát.
Eljött a Február, ekkor sokan játszottatok a blog 2. szülinapja alkalmából, így ebben a hónap ez történt. Aztán írtam nektek egy összefoglalót – ITT -arról, hogy olcsóbb-e kisebb városban élni, majd egy szuper könyvajánló is bekerült a posztok közé – ITT – és itt tartunk most.
Márciusban még egy hatalmas kaland is vár ránk, de erről majd később…
Kicsit alkottam is, ha már várjuk a tavaszt meg a Húsvétot 🙂 A tavalyi dekorációkhoz szerencsére nem kellett nyúlnom, – ITT – kiegészült pár cukisággal, mint a két teljesen különböző bárány, és egy fából készült -tavaly beszerzett – 150 Ft-os nyuszis fa. Ezzel nem csináltam semmit, szerintem pont így, egyszerűségében jó. Anyukám beállított pár friss barka ággal, így a tojásfa a nappaliba, a türkiz-sarokba került, a tavaly már megfestett tojásokkal. A tavalyelőtti szürke koszorúalapra fehér sálat kötöttem, majd hungarocell tojásokat festettem be különböző vidám színekre, így lett új kopogtatónk. Nálunk ennyi lett a húsvéti dekor, szerintem bőven elég.
Tulipánokkal próbálom ellensúlyozni a kinti hideget, és egy szavazás is elindult a Facebook oldalunkon, hogy melyik lámpa színe passzol a titkos projektünkhöz, természetesen a türkiz lett a befutó 🙂 Mesterünk jött, és fel is varázsolta a lámpát, persze nem így pikk-pakk. Azt szerettük volna, ha a csillár és a két spot külön kapcsolható legyen. Azzal riogattak, hogy legvégső esetben átvágják a plafon gipszkartonját, ha nem találnak bele a vezetékkel a csőbe… Hát erre nem akartam felkészülni, de szerencsére nem is kellett 😀 Lámpa a helyén, pont olyan lett, ahogy elképzeltem.
És akkor egy személyesebb hangvételű bejelentés.
TÁ-DÁ-DÁ-DÁÁÁÁM!
Babaszobánknak nem is olyan sokára, egészen pontosan a nyár második hónapjának legelején kis lakója érkezik, egy kispasi személyében 🙂 Jó fél évig el tudtam titkolni előletek, – mivel nem is szoktam magamról képet posztolni – de most már időszerű volt a bejelentés. Természetesen ahogy már gondoltátok, tele vagyok tervekkel, megint bújom a Pinterestet, mindennek utána nézünk Férjjel együtt, hogy a lehető legjobb döntést hozzuk. Annyit megígérhetek, hogy nem lesz egy szokványosan kivitelezett szoba 😀 És persze nagyon boldogok vagyunk, hogy végre úton van a mi kis csodánk! A képen látható tányérkészletet Anyukám őrizte utánam majd’ 30 évig, hogy méltó utódja legyen 🙂
Legközelebbi posztunkban újabb meglepetéssel készülünk, persze nem szeretnénk a blog koncepcióján nagyon változtatni, de szerintem tetszeni fog Nektek!
Ha szeretnétek további képeket látni egy-egy bejegyzésünk között, likeoljatok és kövessetek be minket Facebookon, így nem maradtok le egy posztról sem! Még több tartalomért pedig Instagramon is megtaláltok. Tartsatok velünk legközelebb is!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: