Finomhangolás, azaz KonMarizzunk egy kicsit!

Helló Világ! Újdonsággal jelentkezem ezen a héten, most egy módszert mutatok be nektek, rendszeretőknek és kevésbé rendszeretőknek. A múltkor már említettem, hogy nagy terveim vannak. Ezek közül az első ez volt: elolvasni és értelmezni a KonMari-módszert, majd ez alapján rendet rakni az egész házban. Mivel megszállott olvasó vagyok, a könyv maga -jegyzeteléssel együtt – alig több, mint 4 órámba telt. Aztán már minden gyorsan ment 🙂

Gyorsan is döntök, nem szeretem a felesleges dolgokat, tárgyakat, a másik oldalról pedig gyűjtögető vagyok. Na nem olyan, mint akiket a tv-ben látni, az én szokásaim kimerülnek abban, hogy pl. szeretem, ha mindenből van 1-2-3-4 tartalék. Ezt főleg az élelmiszerekre és a tisztítószerekre kell hogy értsétek. Minden másban, mint ahogy a képekből is kiderül, szeretem az “elrejtést” és a színben egymáshoz illő dolgokat.

Az első rész elég gyorsan ment a gyakorlatban, a ruháim a költözéskor már átválogattam anélkül, hogy ismertem volna a módszert. Csak az én kérdésem az volt, hogy “Fel fogom még ezt venni valaha?” Ha a válasz nem, vagy ha tudtam, hogy 1-2 éve nem volt rajtam, akkor ment a zsákba. Hasonló kegyetlen módon kivégeztem Férj egy teljes komódot elfoglaló zokni-tengerét, és a sajátjaimat sem kíméltem. Én nem a térnyerés miatt csináltam, csak magáért az örömért, hogy megszabadulunk a rég nem használt/elnyűtt/lyukas/kikopott/felesleges ruhaneműktől. Egy részük ment a kukába, másik részüket elajándékoztam. A hajtogatással nem mindenhol értettem egyet, de tény, hogy sokkal átláthatóbb lett minden.

A második rész az iratok rendszerezéséről szólt. Amíg olvastam a könyvet, vagy 25x odaszóltam Férjnek, hogy “Jéé én ezt eleve így csinálom!” És tényleg. Nem tartunk meg semmit, ami nem aktuális/örök érvényű/garanciális irat, sőt még a tárgyak dobozát is kidobjuk mostanában, mivel vélhetőleg nem költözködünk egyhamar… Beismerem, hogy én téma szerint rendszerezek, és szolgáltatók szerint vannak lefűzve a számláink, de egy év után kidobásra ítélem, mivel minden tranzakció követhető és visszanézhető online is. Tehát ez a rész is készen lett.

A konyhában is átnéztem mindent egyesével, de mivel szándékosan sok-sok fiókot kértem az asztalosunktól, és amúgy is témák szerint rendszerezek itt is, pl. egy fiókban csak a fakanalak, egy fiókban csak az édességekhez való dolgok stb… Így nagy pakolásra nem volt szükség, a rendszerem bevált, csak pár tényleg soha nem használt/rossz állapotban lévő műanyag dobozt és haszontalan tárgyat sikerült kiselejteznem, összesen egy közepes szatyornyit.

A “csak úgy” tárgyak is idegesítettek már egy ideje, így ebben leltem a legnagyobb örömömet. Mindenkinek vannak olyan tárgyai, amit csak úgy megtartott. Egy kindertojásból a figura, egy kis gumilabda, nem használt kulcstartók, igazából bármi. Nekik is menniük kellett.

Aztán jöttek az érzelmi értékkel bíró tárgyak. A magazinjaim… Régen naponta forgattam, és hasznát vettem a hobbimhoz, ami akkor a körömépítés volt, ami azóta már lecsengett. Nem forgattam őket legalább egy éve, csak birtokoltam. Férj legnagyobb csodálkozására a 7 éves gyűjteményem a szelektív kukában landolt.

Felesleges/lejárt/felbontott de csak félig használt smink és pipere is gyors válogatás után a kukában landolt, a tisztítószerek terén pedig megfogadtam, hogy csak 1 tartalékot veszek a távoli jövőben a 2-3 helyett. A polcokra pedig kategóriánként kerültek vissza a kencék, és végre minden egy helyen van! Igen, a tusfürdők száma (11) engem is kiborított, a közelükbe sem megyek a boltban jó pár hónapig 😉

Ágyneműk, törölközők, lepedők tekintetében már nem úgy gyűjtögetünk, mint nagyanyáink, vagy akár említhetném anyukámék 50-es korosztályát is, akik a “mi van ha mégis kell” esetekre tartogatnak. Nekünk van 4-4 garnitúránk mindenből, ami bőven elégnek bizonyult. Leselejtezés esetén pedig tökéletes a kutyák fürdetéséhez vagy a foteljuk letakarásához. Igen, az öblítők tekintetében is visszafogottabb leszek…

Nem akarom tovább részletezni a dolgokat, sikerült elérnem azt az érzést, hogy az Otthonunkban nincs számomra felesleges tárgy! Legalábbis az én részemről nincs, Férj kábel-rengetegét pedig rá bíztam, de azt hiszem nem tudnánk működni, ha nem lenne hasonlóan rendszerető. Bár szerintem eleve könnyebb egy új élettérben helyet keresni mindennek, mint a megrögzött kis dolgainkat magunk mögött hagynunk. Én amúgy is nagy rendszerező vagyok, és mindig is “katalógus szerű”, de élhető, skandináv jellegből csak a fehér-szürke elemet átvett Otthonban akartam élni. Sokaknak ez bejön, sokaknak pedig nem. Nem kell senkire semmit ráerőltetni, az illető jelleme úgyis megmutatkozik a lakásában és a tárgyaiban.

Akinek felkeltette a módszer az érdeklődését, az ne habozzon belevágni! Jó kis tanulási folyamat, segít a döntéshozatalt is gyakorolni, és én akkor jöttem rá, hogy 3 lábosban vígan meg lehet főzni, amikor Anyóséknál lakva a hely szűke miatt csak ennyit pakoltam ki. Tehát becsüljük meg amink van, de kerüljük a túlzásokat! 🙂

Itt tudjátok a könyveket megrendelni, jó olvasást és selejtezést mindenkinek!

Jövő héten pedig újabb Házas poszttal jelentkezem! Addig is ha szeretnétek további képeket látni egy-egy bejegyzésünk között, kövessetek minket Facebookon – Kockaházasok Blog –  és Instagramon – Kockahazasok1 – néven. Tartsatok velünk jövő héten is!